A magyar színjáték honi és európai gyökerei: Tanulmányok Kilián István tiszteletére [A 2000. évi egri konferencia előadásai], szerk. Demeter Júlia, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2003 (A Régi Magyar Színház, 2). Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető (PDF/A formátum!).

• Czibula Katalin, „Az országok dolga férfiakot illet, a leányi nemnek gondgya a szép erkölcs”: Néhány iskoladráma női szerepeinek vizsgálata, 327–336.
• Demeter Júlia, A csíksomlyói passiók műfaji sajátosságai, 19–25.
• Egyed Emese, Nóver, 356–370.
• Gupcsó Ágnes, Zene és színház – egyházi és világi elemek együttélése, 204–211.
• Gyárfás Vera, Shakespeare Vízkeresztjének első magyar fordítása, 280–286.
• János István, A profán mint példázat az iskolai színjátszásban, 144–153.
• János Szabolcs, „Szivrehat itt minden, mi másutt üresen cseng el a fülek mellett, itt könnyeket facsar ki…” Az érzékenység mint dramaturgiai kategória, 317–326.
• Irena Kadulska, The Baroque and Classical Tradition of the Jesuit Theatre in Belarus, 163–172.
• Kedves Csaba, A csíksomlyói misztériumdrámák szerkezeti kérdései, 32–42.
• Kilián István, Adatok Csíksomlyó színpada és szcenikája történetéhez, 26–31.
• Kiss Zsuzsánna, Az első magyar Lear király: a kolozsvári Lear-szövegkönyv rejtélyei, 261–279.
• Knapp Éva, A soproni jezsuita díszlettervgyűjtemény, 173–196.
• Koncz Attila, A rendezői utasítások vizsgálata egy 18. századi magyar dráma szövegében, 377–384.
• Kovács Eszter, A nagyszebeni színházi hírlap, 247–258.
• Lukács István, Dramatizált kaj-horvát Mária-siralom Erdélyből (1626), 76–101.
• Lukovszki Judit, A szent és a profán dichotómiája. Molière: Bourgeois Gentilhomme és Illei János Tornyos Péterének összehasonlító elemzése, 287–294.
• Medgyesy-Schmikli Norbert, Johannes Gritsch devóciós passiójának nyomai a csíksomlyói színpadon, 51–62.
• Nagy Imre, „A két egyhasiak” (Magyar Menekmusok), 391–401.
• Nagy Júlia, A csíksomlyói történelmi drámák, 102–120.
• Nagy Szilvia, Motívumátvételek néhány csíksomlyói drámában, 43–50.
• Nistor András, Egy műfaj igézete, 385–390.
• Cecilia Pilo Boyl di Putifigari, A 18. századi udvari színház: az olasz kultúra kisugárzása Szentpétervárott és Eszterházán, 371–376.
• Pintér Márta Zsuzsanna, A csíksomlyói kézirategyüttes története, 13–18.
• Sárközy Péter, Metastasio a 18. századi magyar iskolai színpadokon, 304–314.
• Szabó Ferenc, A szent és a profán (Teológiai távlatok), 123–128.
• Szatmári Ildikó, Női szerepek a dramatikus népszokásokban, 231–236.
• Szelestei N. László, Dramatikus prédikáció Erdélyből a 17. század első feléből, 154–160.
• Szentimrey-Vén Dénes, Egy csíksomlyói moralitás és változatai, 63–75.
• Székely György, Boszorkák és királynők: Rontás és apoteózis, 129–143.
• Székely Melinda, Précieux-vonások 18. század végi magyar drámákban, 337–355.
• Szilágyi András, Jezsuiták és támogatóik: Kérdőjelek kutatás közben, 197–203.
• Tar Gabriella Nóra, Gyermekszínjátszás a 18. századi Magyarországon, 237–246.
• Varga Imre, Jezsuita színjátszás Kassán, 212–230.
• Vörös Imre, Péczeli József Zaïre-fordítása, 295–303.