A fordítás és intertextualitás alakzatai [A fordítás és a szövegköziség alakzatai c. konferencia előadásai, Miskolc, 1997. május], szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna, Bp., Anonymus Kiadó, 1998.

• Bányai János, Palinódia: a szövegköziség alakzata, 322–328.
• Dobos István, Olvasás és intertextualitás, 358–365.
• Ferenczi László, Töredékek a fordításról, 146–153.
• Fried István, Irodalomteremt(őd)és és/vagy (mű)fordítás: Fordítói kétségek és bizonyosságok a 18–19. század fordulóján a magyar irodalomban, 17–36.
• Gyulai Noémi, A fordítói technika életszerűsége (Josef Weinheber: Kaktus. Fordította Szabó Lőrinc), 255–268.
• Hárs Endre, „A sorozat törvénye”: Botho Strauß prózája és intertextuális olvasata, 289–306.
• Józan Ildikó, Műfordítás és intertextualitás, 133–145.
• Kabdebó Lóránt, Műfordítás és/vagy intertextualitás: Átírások a modernségben a Biblia-befogadás során, 37–65.
• Kappanyos András, Ulysses, a nyughatatlan, 203–218.
• Kálmán C. György, Avantgardista elfordítások, 196–202.
• Kulcsár-Szabó Zoltán, Spleen és ideál, 162–175.
• Kulcsár Szabó Ernő, A saját idegensége: A nyelv „humanista perspektívájának” változása és a műfordítás a kései modernségben, 93–111.
• Lőrincz Csongor, A szignifikáció „törése”: alakzat és szövegközöttiség, 329–357.
• Magyar Éva, Fordítás és allegória: Walter Benjamin A műfordító feladata és A német szomorújáték eredete című művei alapján, 112–125.
• Menyhért Anna, Talán eltűnik hirtelen… Egy József Attila-vers „én”-je, 373–383.
• Molnár Gábor Tamás, Példázat és fordítás: Kosztolányi, 366–372.
• Németh G. Béla, Zárszó, 406–411.
• Odorics Ferenc, (A)temporalitás stratégiái: Az ottliki hagyomány Garaczi-írásokban, 384–393.
• Orbán Jolán, Írásaktusok – Derrida és Joyce, 219–238.
• Péterfy Gergely, Zukofsky Catullusa – avagy a szöveg klónozása, 282–288.
• Rácz Christine, „többször / ugyanaz: ugyanannyiszor / más” (A „szövegköziség” és a „fordítás” fogalmának reflexiója és alkalmazási lehetőségei az intermedialitás értelmezésében), 307–321.
• Szabolcsi Miklós, Antinómiák a magyar műfordítás történetében, 11–16.
• Szegedy-Maszák Mihály, Fordítás és kánon, 66–92.
• Szili József, Versfordítás – esszében, 176–195.
• Szőke György, A gobelin és a fonákja (Puskin Anyeginje: az eredeti és a fordítások), 154–161.
• Tolcsvai Nagy Gábor, Önmegértés a fordításban, nyelvtani modalitásváltással (Gottfried Benn: Mann und Frau gehn durch die Krebsbaracke, Szabó Lőrinc fordításában), 239–254.
• Tompa Tamás, A radikális fordítás meghatározatlanságáról, 126–132.
• Tóth Szilvia, Szürrealizmus és a hagyomány, 394–405.
• Vajda Károly, „Az illatot aromává változtatni”: A műfordítás hermeneutikai távlatairól, 269–281.