Bibliotheca et Universitas: Tanulmányok a hatvanéves Heltai János tiszteletére, szerk. Kecskeméti Gábor, Tasi Réka, Miskolc, Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2011. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető (PDF/A formátum!).

• A. Molnár Ferenc, Egy Tinódi-hely magyarázatához, 193–196.
• Bellágh Rózsa, Apáczai Csere János (1625–1659), 285–297.
• Bessenyei József, Egy kémfőnök hétköznapjai (Forgách Simon küzdelme a kémekre fordított összegek megtérítéséért), 353–358.
• Csorba Dávid, „Őrálló torony” (Lelkipásztori hivatástudat és önkép a 17. századi református közfelfogásban), 299–312.
• Demeter Júlia, Ím eképpen versem fut sebes szélekkel… (Egy furcsa hitvita 1745-ből – adalék Heltai János gyűjteményéhez), 71–80.
• Dukkon Ágnes, Prédikáció vagy adhortáció? (Bibliai párhuzamok és irodalmi áthallások Tolnai Szabó Mihály három prédikációjában), 313–325.
• Fazakas Gergely Tamás, Nemzeti bűnbánat Bethlen Gábor idejében, 197–207.
• Garadnai Erika, Martis Zsombor, Országtükör és hitvita (Czeglédi István: Az országok romlásárul írott könyvnek első része), 57–70.
• Gréczi-Zsoldos Enikő, Alvinczi Péter nyelvhasználatáról, 157–163.
• Gyapay László, Az akadémiai kritika és Kölcsey, 367–390.
• Gyulai Éva, Hinni, Pegase! (Marussi András költő saját címeréről írt versei, 1613–1628), 209–240.
• H. Hubert Gabriella, Gyülekezeti énekek a Radvánszky-levéltárban, 327–331.
• Havas László, Egy II. József korabeli latin nyelvű fejedelemtükör Magyarországról, 333–340.
• Imre Mihály, A kulturális és az önreprezentáció feszültségei (Filiczky János verses ajánlásai Szenci Molnár Albert zsoltároskönyvéhez), 129–147.
• Kabdebó Lóránt, Elégia egy pazarló történetről (Három költő egyazon Molière-darab fordításáról), 399–431.
• Kecskeméti Gábor, Filiczky János (csaknem) ismeretlen köszöntőverse, 149–156.
• Kilián István, Rézmetszetek Eperjesről és Bártfáról 1651-ből, 241–271.
• Mózes Huba, Tizennégy szakaszos költemények szövegszervező arányai, 343–351.
• Nagy Levente, Az erdélyi irénizmus és a román reformáció, avagy Bethlen Gábor esete Kirill Lukarisszal, 31–42.
• Pavercsik Ilona, „Az igazság soha sem adatik elé a gorombasággal” (Úrnapi prédikációk polemikus vonatkozásai), 81–116.
• Petrőczi Éva, Johannes Polyander, egy meghatározó tanáregyéniség Medgyesi Pál életében, 165–171.
• Porkoláb Tibor, „Mikes költője” (Egy Lévay-titulus filológiai háttere), 391–397.
• Postma Ferenc, P. Vásárhelyi Judit, István Geleji Katona der Jüngere und seine drei ungarischsprachigen Gedichte aus dem Jahre 1654, 273–284.
• Rácz Emese, Balázs Mihály, A Pozsonyban kiprédikált Torday János ismeretlen versei, 23–30.
• Szabó András, Miskolci Csulyak István Heidelbergben, 119–128.
• Szelestei N. László, Két 18. század végi Te Deum, 359–366.
• Tasi Réka, „Ezekbe azért a bizonyságokba illyen vétek vagyon…” (Hitvita és vitamódszer: Monoszlóy, Gyarmathi, Pázmány), 11–21.
• Tóth Szilvia, A nyomozás (Cs. Szabó László könyvéről), 433–438.
• Varga Bernadett, „Zajgódgyatok magyar ’euangélicusok vala-míg tetszik…” (Még egyszer a Papistak meltatlan üldözeseről), 43–56.
• Voigt Vilmos, A magyar proverbiumok legrégibb rétegei, 175–192.