Versében él...: Mózes Huba köszöntése 70. születésnapján, szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő, Miskolc, Bíbor Kiadó, 2011. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető (PDF/A formátum!).

• Bertha Zoltán, Erdélyiek Szárszón, 13–21.
• Boda István Károly, Porkoláb Judit, Egymásra épülő szonettek: „Kibomlik végül minden szövevény”, 22–28.
• Bodnár Ildikó, Költők kézfogása, 29–35.
• Cs. Jónás Erzsébet, A metakommunikáció leírásának módozatai Németh László Anna Karenina-fordításában, 36–42.
• Cseke Péter, László Dezső kisebbségvédelmi bölcselete, 43–59.
• Amedeo Di Francesco, Dsida Jenő: Az utolsó Miatyánk, 60–66.
• Gaal György, Ligeti Ernő indulása, 67–76.
• Gábori Kovács József, „A’ tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után”: Ki írta a március 15-i beszámolót a Pesti Hírlapba?, 77–87.
• Gréczi-Zsoldos Enikő, Gondolatok Nyirő József nyelvéről, 108–114.
• Gyapay László, Kölcsey akadémiai emlékbeszéde Kazinczy felett, 115–130.
• H. Tomesz Tímea, Keresztút: A húsvéti ünnepkör motívumai Dsida Jenő verseiben, 131–138.
• Imre László, A szellemtörténeti karakterológia: Spranger és Barta János, 139–151.
• Kabán Annamária, Versépítő intertextualitás: József Attila-maszkok Kovács András Ferenc-költeményekben, 152–161.
• Kemény Gábor, Jegyzetek a művészi hangfestés és a hangszimbolika kérdéséhez, 162–174.
• Keszeg Vilmos, Nép-felfogások Arany János korában, 175–183.
• Kilián István, Drámatörténeti konferenciák és konferenciakötetek: Egy Kolozsvárott megjelenő nagyobb tanulmány egy fejezete, 184–189.
• Kincses Kovács Éva, A szív hangjai, 190–197.
• Kovács Magdolna, Igei kódváltások egy magyar–finn kétnyelvű gyermek beszédében, 198–205.
• Kozma Dezső, Gondolatok Török Gyuláról: Személyes élmények és regényvilág, 206–213.
• Kökényesi Nikoletta, Sajtónyelvi szövegek értelmezési lehetőségei, 214–221.
• Lisztóczky László, Arany és kék szavakkal: Dsida Jenő Mária-élménye, 222–236.
• Lőkös István, A magyar protestáns énekköltészet XVI–XVII. századi kaj-horvát és gradišćei (őrvidéki) horvát recepciójáról, 237–251.
• Málnási Ferenc, Örkény István: Egypercesek. Szövegtani elemzés középiskolások számára, 252–259.
• Mezősi Miklós, Miről muzsikálnak Mozart és Muszorgszkij gyermekei? Színpad, kép, zene – az operarendezés kérdéséhez, 260–267.
• Murvai Olga, Nyelvészeti retorika és a tárgyvers, 268–273.
• Nagy Csilla, „Mérem a téli éjszakát”: A tér és a táj poétikája a harmincas évek magyar lírájában, 274–282.
• Pálfi Ágnes, A meghalás–feltámadás orphikus mitologémája Keats Ode on a Grecian Urn című költeményében, 283–291.
• Pomogáts Béla, Kóborló délután: Dsida Jenő „kutyás” verse, 292–299.
• Sas Péter, Kisbán Miklós Erdélyi történet című trilógiájának megírásra váró folytatása: Bánffy Miklós hét ládája, 309–315.
• Sájter Laura, „Arcok” dialógusa Mikes Leveleskönyvében: A műfaj története különös tekintettel a fikcionalitás és a szubjektivitás változó megítélésére, 300–308.
• Szathmári István, Szenczi Molnár Albert Naplójáról – Élnek-e napjainkban is a népballadák?, 316–318.
• Szigeti Jenő, Az egyversű Csengey Gusztáv, 319–333.
• Tóth Szilvia, Megjegyzések valóság és fikció kapcsolatáról Bródy Sándor Rembrandt-regényében, 334–341.
• Török Lajos, „Kelet népe és Pesti Hírlap”: Politika, könyv és hírlap 1841-ben, 342–355.
• G. Henk Van de Graaf, Na de nieuwe Bijbelvertaling 2004 nog een nieuwe vertaling 2014 in Nederland?! – A 2004-es új bibliafordítás után Hollandiában egy újabb fordítás 2014-ben?!, 88–107.