Filológia és textológia a régi magyar irodalomban: Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25–28., szerk. Kecskeméti Gábor, Tasi Réka, Miskolc, Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2012. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető (PDF/A formátum!).

• Ajkay Alinka, Pázmány Péter Tíz bizonyságának jegyzetkötetéről, 255–261.
• Bajáki Rita, Pázmány Imádságos könyvének kritikai kiadása: a szövegkritika, 263–268.
• Balázs-Hajdu Péter, Bognár Péter, Hevesi Andrea, Sinka Zsófia, Szegedi kísérlet a 17. századi magyar vers gépi feldolgozására, 461–470.
• Baricz Ágnes, Suri Orvos Mihály Catholicus reformatus-fordítása és előzményei, 295–306.
• Bartók István, Egyazon mű sok különböző szövege (Leonhard Culmann latin grammatikájának hazai kiadásai), 113–126.
• Bene Sándor, Rimay vindicatus (Rimay János Justus Lipsiushoz írott leveléről), 139–188.
• Békés Enikő, Scientia sexualis és hercegi kultúrpolitika: egy szövegkiadás tanulságai, 63–77.
• Bogár Judit, Pázmány Imádságos könyvének kritikai kiadása: a tárgyi jegyzetelés viszontagságai, 269–274.
• Csörsz Rumen István, Kisbolygók nagy bolygása (A 18. századi magyar közköltészet kritikai kiadásáról), 435–446.
• Demeter Zsuzsa, Kovásznai Sándor Gyöngyösi-kommentárjának forrásai, 409–421.
• Demeter Júlia, Pintér Márta Zsuzsanna, Czibula Katalin, Az RMDE 18. századi sorozata és egyéb kiadások régi magyar drámaszövegekből, 505–517.
• Fazekas Sándor, A gyöngy és az árpaszem (Prágai András: Fejedelmeknek serkentő órája), 189–196.
• Ferenczi Ilona, Csát – Sárospatak – Budapest – Nyizsnyij Novgorod – Sárospatak (Egy hányatott sorsú graduál kiadása elé), 325–334.
• Garadnai Erika, Metatextualitás a felső-magyarországi hitvitában, 315–322.
• Gedeon Magdolna, Római jogi fogalmak jelentésmódosulása a középkori magyar jogban, 89–99.
• H. Hubert Gabriella, Gyülekezeti énekfordítások a 17. században (Kérdések és válaszok az RMKT XVII/17. munkálatai közben), 335–351.
• Hargittay Emil, A Pázmány kritikai kiadás, 249–253.
• Heltai János, A perikópák 16. századi szöveghagyománya, 199–237.
• Kecskeméti Gábor, A humanista filológiai hagyomány és Magyarország, 13–51.
• Kecskeméti Gábor, Előszó, 5–10.
• L. Szögedi Gabriella, Tasi Réka, Könnyek az örökkévalóságnak (Jeremias Drexel és Nyéki Vörös Mátyás egy lehetséges kapcsolatáról), 353–365.
• Lauf Judit, Egy középkori nyelvemlék, a Piry-hártya kódexe ismeretlen szövegének felbukkanása a kegyességi irodalomban, 377–384.
• Maczák Ibolya, Aranybánya a helyes olvasáshoz (Jeremias Drexel: Aurifodina), 275–279.
• Máté Ágnes, Hiányzó (?) kritikai (?) kiadás (Enea Silvio Piccolomini és A két szerelmes története), 79–88.
• Petrőczi Éva, Mikolai Hegedűs János, egy teológus-fordító-grammatikus a 17. századból, 307–314.
• Ritoókné Szalay Ágnes, Juhász László és a Bibliotheca, 53–61.
• Simon József, Elég a mítoszokból! (A klasszikus görög irodalom premodern filológiája Enyedi György Explicationesében, 1598), 239–248.
• Sinka Zsófia, Adalékok a Balassi–Rimay-szöveghagyományhoz, 387–395.
• Sörös Borbála, Rimay-szótár, 471–477.
• Szabó András, Thoraconymus Mátyás levél- és beszédgyűjteménye mint tankönyv, 127–137.
• Szelestei N. László, Áhítati irodalmunk szövegváltozatainak barokk kori jellegzetességeiről, 367–375.
• Tóth Zsombor, A szerző neve(…t) (Manu propria szignatúra vs. szerzőség egy familiáris viszony textuális dimenzióiban), 397–408.
• Vadai István, Szövegkritika-kritika, 449–459.
• Vámos Hanna, Pesti Gábor állatmeséinek forrásai, 101–111.
• P. Vásárhelyi Judit, A filológia diadala: Szenci Molnár Albert szövegkiadásai, 281–293.
• Vladár Zsuzsa, Corpus grammaticorum novum, 479–489.
• Voigt Vilmos, Vannak-e „régi magyar textológiai” problémák a mai magyar folklorisztikában?, 423–434.
• Zsoldos-Demjén Anetta, Digitális szövegrögzítés TEI irányelvek alapján, 491–503.