A metafora grammatikája és stilisztikája: Tanulmánykötet a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke által 1999. október 11–12-én rendezett konferencia előadásaiból, szerk. Kemény Gábor, Bp., Tinta Könyvkiadó, 2001 (Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához, 10).

• B. Gergely Piroska, Beszélt nyelvi metaforák a régi erdélyi nyelvben, 9–15.
• Benczik Vilmos, A metafora mint az inopia korrekciója, 22–30.
• Beney Zsuzsa, Pilinszky metaforikus rendszerei (a Piéta és a Fehér Piéta című versek alapján), 31–33.
• Békési Imre, Kísérlet egy Ady-metafora ábrázolására, 16–21.
• Bíró Ferenc, A metafora szerepe a testi tulajdonságra utaló diáknevek alkotásában, 34–44.
• Boda I. Károly, Porkoláb Judit, Metaforák a kognitív nyelvészetben: Informatikai szaknyelvi metaforák vizsgálata, 45–56.
• Borbás Gabriella, Igei metaforizáció – főnévi metaforizáció, 57–61.
• Büky László, A képi hasonlóságok hátteréről, 62–68.
• Domonkosi Ágnes, A képszerkezet jelentésviszonyai Baka István Tájkép fohásszal című versében, 69–75.
• Farkas Edit, Kísérlet Pilinszky János Introitusz című verse metaforaszerkezetének kibontására, 76–80.
• Gáspári László, A stilisztika grammatikája, 81–85.
• Gecső Tamás, A generalizálás buktatói, 86–91.
• Hajdú Mihály, Metafora a személynevekben, 92–95.
• Hangay Zoltán, Érdekes metaforák a szójelentések körében, 96–99.
• Heltainé Nagy Erzsébet, Írói vélekedések a metafora stilisztikájáról, 100–107.
• Horváth Katalin, Metafora – metonímia: A metafora és a metonímia szerkezeti összefüggéséről, 108–113.
• Horváth Mária, A Soklevelű boglárkától a Zsivajgó természetig: Szókép-változatok Kosztolányi két művében, 114–118.
• Horváth Rajmund, A metafora grammatikája, 119–125.
• Kabán Annamária, Metaforák a tudományos nyelvben, 126–130.
• Kegyesné Szekeres Erika, Metaforahasználat a szaknyelvekben, 131–139.
• Kemény Gábor, A pillangó, a rózsa meg a kis fazék: A nyelvi kép mint szövegszervező tényező a 20. század első felének magyar szépprózájában, 140–152.
• Kiss Antal, Metafora és műfordítás, 153–157.
• Kiss Gábor, Az „átvitt” minősítésű frazeológiai egységek A magyar nyelv értelmező szótárában, 158–169.
• Kocsány Piroska, A kognitív metafora és metonímia kihívása: Régi-új kérdések a retorikában, 170–174.
• Kornyáné Szoboszlay Ágnes, Vizsgálódások Németh László metaforái körül, 175–180.
• Ladányi Mária, Metaforizáció és szóképzés, 181–187.
• Mózes Huba, Az álarc mint metafora a verstanban, 188–191.
• Nagy L. János, Weöres néhány metaforájáról, 192–196.
• Pethő József, Krúdy Gyula A hídon című novellájának stíluselemzése, 197–202.
• Petrőczi Éva, A magyar puritanizmus metaforakészletéből, 203–209.
• Sipos Mária, A metafora sajátosságai az osztják hősénekekben, 229–243.
• Sipos Lászlóné, Metaforák József Attila szonettjeiben, 210–228.
• Spannraft Marcellina, Lélekmetaforák – kognitív szemantikai megközelítésben, 244–252.
• Szabó Zoltán, Metaforák stílustörténeti megközelítésben, 253–261.
• Szigeti Csaba, A metafora és a mellébeszélés stilisztikája Petri Györgynél, 262–267.
• Szigeti Jenő, A bibliai parabolák grammatikája, 268–272.
• Szikszainé Nagy Irma, A diákszleng metaforái az „elégtelen”-re, 273–280.
• Szőke György, József Attila „metaforái”, 281–283.
• Tuba Márta, A szerelem kognitív metaforái a magyar népdalokban és Petőfi Sándor verseiben, 284–294.