Irodalom és politika II: A 2001. december 13–14-én a Miskolci Egyetemen tartott konferencia anyagából, szerk. Juhász Gábor, Kovács Viktor, Miskolc, ME BTK Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszék–Politikatudományi Tanszék, 2002. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető (PDF/A formátum!). Az első azonos című konferenciára – ugyane két tanszék szervezésében – 1999 őszén került sor, annak előadásai (Román Mónika szerkesztésében) nem intézeti kiadványban, hanem az egyetemi acta bölcsészsorozatának különszámában jelentek meg: Publicationes Universitatis Miskolciensis: Sectio Philosophica, tom. VII, fasc. 1 (2001).

• Császtvay Tünde, Az erkölcs hatalma és a filológia: Reviczky Gyula „kritikai” kiadásai, 7–13.
• Dobos Marianne, Echád, 15–26.
• Erdődy Edit, A magyar dráma a két világháború közti irodalomtörténet-írásban (Részlet egy nagyobb tanulmányból), 39–43.
• Fekete Sándor, Dosztojevszkij helye és szerepe a szlavofil–zapadnyik vitában, 45–53.
• Ferenczi László, Joó Tibor (1901–1945), 55–56.
• Jánosi Zoltán, Politika és poétika a Hetek költészetében, 57–65.
• Kabdebó Lóránt, „És történelme van a meséknek” (Monoszlóy Dezső poétikája), 67–76.
• Kontor István László, A politikai líra politikai fogadtatása: Reformkor – Vormärz, 77–86.
• Kovács Sándor, A sorstáblák sorsa, 87–91.
• Pordány László, Nyelv és politika (Nyelv, kultúra, politika, integráció), 93–110.
• Román Mónika, Politika Mikszáth regényeiben és novelláiban: A törvényhozói-végrehajtó hatalom a XIX. században, 111–119.
• Szigeti Csaba, A laikus szt3ság Raymond Queneau-nál, 121–132.
• Szvoboda Dománszky Gabriella, Művész a közéletben: Barabás Miklós a „nemzet festője”, 27–37.
• Tóth Szilvia, Széljegyzetek Verhaeren néhány sorához, 133–135.
• Varju Terézia, Márai Sándor esszéi, 137–139.
• Veres András, Irányított irodalom, 1945–1989 (Az előadás rövidített változata), 141–147.
• Wenner Éva, Niccol\.u000242 Machiavelli, a politikus és irodalmár, 149–152.