Szavaink tükörléte: Beney Zsuzsa köszöntése, szerk. Forgács Anita, Miskolc, ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, [2006]. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető.

• Angyalosi Gergely, Vanitatum vanitas, 62–68.
• Balassa Péter, Szabadság, kommunikáció, katolicitás, 105–113.
• Bíró Ferenc, Program és poézis, 181–186.
• Demeter Júlia, Két költőre: Beney Zsuzsának, 163–168.
• Gyapay László, Kölcsey és a Csongor és Tünde, 169–180.
• Györe Gabriella, Ősz és tavasz között, 84–88.
• Jelenits István, Farkas a Fabulában, 33–36.
• Kabdebó Lóránt, Barcsay Jenő Művészeti anatómiája, 58–61.
• Klujber Anita, Szállingózó gondolatok egy önmagát tükröző versről, 20–23.
• Mártonffy Marcell, A történetteológus mint dramaturg: A Jefte-elbeszélés (Bírák könyve 11) poétikájához, 149–162.
• Mezei Balázs, A hang metamorfózisa: Filozófia, költészet, vallás, 114–130.
• Pór Péter, Az egyetlen vers költője, 11–19.
• Szávai Dorottya, A hazatérés esélyei: Pilinszky és Kafka tékozlóiról, 37–55.
• Szegő János, Szavak a Hálóban, 80–83.
• Szigeti Jenő, Két part közt a Keresztút (Fáy Ferenc: Keresztút), 89–102.
• Szőke György, A mű és befogadója: Beney Zsuzsa József Attila-képe, 24–29.
• Tóth Imre, A zsidók megsemmisítése – az antiszemitizmus öngyilkossága: a Nyugat történelmének szükségszerű eseménye, 131–148.
• Vass Éva, Hiány hiánya hiánytalan: Weöres Sándor Medeia című versének elemzése (Eisemann György Tantalosz a századvégen című tanulmányának alapján), 70–79.