Magyar Irodalomtörténeti Intézeti Tanszék

A Magyar Irodalomtörténeti Intézeti Tanszék a magyar irodalomnak a kezdetektől napjainkig tartó történetét tanítja. Alapvető feladatának tekinti, hogy e hatalmas időszak legfőbb szövegeinek és szakirodalmuknak megismertetése közben úgy bátorítsa szakmailag alátámasztott, önálló ítéletalkotásra a hallgatókat, hogy mind írásban, mind szóban leleményesen és fegyelmezetten legyenek képesek álláspontjuk mellett érvelni. A Tanszék nemcsak a nappali és levelező tagozaton vesz részt alap- és mesterszakos (tanári és diszciplináris), valamint osztatlan magyartanári képzésekben, hanem az Irodalomtudományi Doktori Iskola programjaiban is jelentős szerepet vállal. A különböző megközelítéseket és tudományterületeket integráló kurzusokhoz a vezérfonalat a következetesen felépített irodalomtörténeti képzés biztosítja. A magyarországi irodalmak történetét a hazai felsőoktatásban immár bevett hármas tagolásban – régi-, klasszikus- és modern irodalom – adjuk elő.

 

E felfogás szerint a régi magyar irodalomtörténet a legkorábbi hazai írott emlékektől, a 11. századtól a hagyományos definíció szerint 1772-ig, az újabban közkeletű szakmai paradigmák szerint nagyjából a 18. század közepéig tart. A klasszikus magyar irodalom a hosszú 19. századot jelenti, és így a Nyugat megindulásáig terjedő korszakot foglalja magába. A modern magyar irodalmi kurzusok a kortárs jelenségek tárgyalásáig jutnak el. Mindennek tárgyalása során külön figyelmet fordítunk az irodalomtörténet mellett az intézményrendszer alakulásának, az irodalomról való gondolkodás történetének, mindenekelőtt az irodalomelmélet legfontosabb irányvonalát kijelölő retorika- és kritikatörténetnek a bemutatására is.

 

Az Irodalomelmélet tantárgy oktatása szintén a tanszéken folyik, szerves összefüggésben az újabb és legújabb hazai irodalmi és elméleti fejleményekkel. Az oktatás centrumában a nagy nemzetközi irodalomelméleti hagyomány és az újabb irányzatok és elméletek állnak.

 

A tanszék oktatóinak vezetésével, külön műhelymunkában, speciális szemináriumokon rendkívül változatos tematikájú választható képzések folynak. Lehetőség nyílik részt venni a régi magyar képvers és iskoladrámák kutatásában (Dr. Kilián István), a reneszánsz és barokk irodalom retorikatörténeti szempontú vizsgálatában (Dr. Kecskeméti Gábor, Dr. Tasi Réka), a hitviták műfajának irodalomszociológiai és társadalomtörténeti keretekben való feldolgozásában (Dr. Heltai János). Speciális lehetőséget kínál a korszak textológiai szempontból is: a 18. század kiadatlan költészetét például csak az utóbbi években fedezte fel az irodalomtudomány, és a Régi Magyar Költők Tára sorozatának egyes köteteit előkészítő munkába hallgatóink is bekapcsolódhatnak (Dr. Porkoláb Tibor), és ugyancsak megismerkedhetnek a Kölcsey Ferenc és más 19. századi szerzők kritikai kiadásainak elkészítése során felmerülő műhelyproblémákkal (Dr. Gyapay László). Tanszékünkön nagy hagyományra tekint vissza a Szabó Lőrinc-kutatás (Dr. Kabdebó Lóránt), melynek révén a 20. századi filológiai és lírapoétikai problémákba lehet mély betekintést nyerni. Az oktatók érdeklődése nem korlátozódik csupán hazai jelenségekre. Így mód nyílik megismerkedni a fordítás elméletével és gyakorlatával, különös tekintettel James Joyce-ra (Dr. Kappanyos András), valamint a közelmúlt irodalomelméletét jelentősen befolyásoló gondolkodók szövegeivel (Dr. Farkas Zsolt, Dr. Szili József).

 

A tanszék számos oktatója szoros kapcsolatban áll az MTA Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézetével (Budapest). Dr. Kecskeméti Gábor 2013-tól az Intézet igazgatója, Dr. Kappanyos András az Intézet főmunkatársa, Dr. Szili József pedig hosszú ideig volt az Irodalomelméleti Osztály vezetője. Dr. Kecskeméti Gábor 1996 óta felelős szerkesztője az Intézet által kiadott Irodalomtörténeti Közleményeknek (ItK), amely tudományterületünk egyik legfontosabb szakfolyóirata. Ugyanő az MTA I. Osztálya Textológiai Munkabizottságának elnöke, ami filológiai és szövegtudományi képzésünk magas minőségét jelzi. Az Intézettel való együttműködésben Dr. Kilián István szerkeszti a Régi Magyar Drámai Emlékek című kritikaikiadás-sorozatot. Az Intézet szervezésében folyó programok közül Dr. Gyapay László részt vesz Kölcsey Ferenc műveinek kritikai kiadásában, Dr. Porkoláb Tibor pedig Dr. Kappanyos Andrással, Dr. Kecskeméti Gáborral és Dr. Szili Józseffel együtt az új akadémiai irodalomtörténet előkészítő munkálataiban.

 

Szoros kapcsolatunk van a magyarországi egyetemek társtanszékeivel. Szervezőként, társszervezőként folyamatosan részt veszünk a különböző korszakokat oktató és kutató műhelyek közös tudományos konferenciáinak megszervezésében. Dr. Kabdebó Lóránt vezetésével fiatal kutatók és doktoranduszok közreműködésével közel két évtizede folyik nálunk Szabó Lőrinc életművének feltárása, kiadása és értékelése.

 

Ugyancsak jó kapcsolatot ápolunk az Országos Széchényi Könyvtárral. Dr. Heltai János szerkesztőként és szerzőként részt vesz a magyar nemzeti retrospektív bibliográfia (a nemzetközi jelentőségű Régi Magyarországi Nyomtatványok) munkálataiban.

 

Kiterjedt szakmai kapcsolatrendszer köti össze még a tanszéket a Petőfi Irodalmi Múzeummal (Budapest) és a helyi közgyűjteményekkel, különösen a Herman Ottó Múzeummal (Miskolc), a Kazinczy Ferenc Múzeummal (Sátoraljaújhely) és A Magyar Nyelv Múzeumával (Széphalom). A tanszék hagyományosan összefogja a régió irodalmával foglalkozó kutatásokat, részt vállal a regionális programok (például irodalmi topográfia, Miskolc-monográfia) megvalósításában.

 

A tanszék régi magyar irodalmat oktató munkatársai szoros kapcsolatokat ápolnak a wolfenbütteli (Németország) Herzog August Bibliothekkal, amely a 17. századi kiadványok német nemzeti könyvtári feladatait látja el. Kutatóutak, tanulmányi ösztöndíjak keretében (Dr. Kecskeméti Gábor, Dr. Tasi Réka) vagy konferenciák előadóiként és résztvevőiként (Dr. Heltai János, Dr. Kilián István) számos alkalommal dolgoztak az alsó-szászországi városban.

 

Dr. Heltai János 1979-től mintegy két évtizeden át volt az Antwerpenben (Belgium) szerkesztett IFLA Annual Bibliography of the History of the Printed Book and Libraries magyarországi munkatársa. 1987-ben bekapcsolódott a strasbourg-i (Franciaország) Bibliotheca Dissidentium munkálataiba is. 1977 és 1995 között az Országos Széchényi Könyvtár hungaricum-kutatási programja keretében több alkalommal kutatott Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia közgyűjteményeiben.

 

Dr. Kecskeméti Gábor a reneszánszkutatás nemzetközi központjaiban több alkalommal tartott konferencia-előadásokat (Róma, Tours, Bonn, Varsó) és könyvbemutatót (Róma). A Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) párizsi szövegtudományi kutatóintézetében (Institut de Recherche et d’Histoire des Textes, Centre Félix Grat) francia–magyar együttműködésben készülő nemzetközi humanizmuskori szövegtörténeti adattár (Europa Humanistica: Humanistes européens éditeurs de textes anciens) munkatársa. Tagja volt a Budapesten megrendezett XIII. Neolatin Világkongresszus (2006) előkészítő bizottságának. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Varsói Egyetemen működő Centre for Studies on the Classical Tradition in Poland and East-Central Europe által a közép-európai latin kultúra történetének kutatására szervezett közös program résztvevője.

 

Dr. Kilián István szlovákiai, romániai, valamint római (Olaszország) és bécsi (Ausztria) levéltárakban rendszeresen folytat kutatásokat ismeretlen képvers- és drámaszövegek és iskoladráma-előadásokról szóló adatok után. Az élénk nemzetközi részvétellel zajló iskoladráma-kutató konferenciák alapítója és többszöri házigazdája.

 

Dr. Farkas Zsolt 1996 óta részt vesz az európai Writer’s League rendezvényein, Dr. Gyapay László Stephen Prickett munkacsoportjában (University of Kent) a Reader in European Romanticism (London–New York, Continuum, 2010) című többnyelvű antológia második kiadásán dolgozik, Dr. Kappanyos András pedig 1992 óta az Oxford Hungarian Society tiszteletbeli tagja.

 

A tanszék oktatói

Dr. Farkas Zsolt: egyetemi adjunktus, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.

Dr. Gyapay László: egyetemi docens, CSc, intézeti tanszékvezető, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.

Dr. Heltai János: habilitált egyetemi tanár, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja és témavezetője, az Irodalomtudományi Doktori Tanács elnökhelyettese, a Miskolci Egyetem Habilitációs Tanácsának tagja.

Dr. Kabdebó Lóránt: professor emeritus, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja, A modern irodalom történeti és elméleti modelljei c. doktori program vezetője, témavezető.

Dr. Kappanyos András: habilitált egyetemi docens, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.

Dr. Kecskeméti Gábor: habilitált egyetemi tanár, DSc, intézetigazgató, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vezetője, törzstagja és témavezetője, az Irodalomtudományi Doktori Tanács elnöke, a Klasszikus szövegtudomány c. doktori program vezetője, a Miskolci Egyetem Habilitációs Tanácsának tagja, a Kari Habilitációs Tanács elnöke.

Dr. Kilián István: professor emeritus, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja.

Dr. Porkoláb Tibor: egyetemi docens, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.

Dr. Szili József: professor emeritus, DSc, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja.

Dr. Tasi Réka: egyetemi adjunktus, PhD, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában témavezető.

 

A tanszék oktatóinak kutatási területe

Dr. Farkas Zsolt: irodalomelmélet; 20–21. századi magyar irodalom s annak világirodalmi összefüggései (különös tekintettel a posztmodernre); a posztmodern amerikai irodalom és az amerikai posztstrukturalista kritika.

Dr. Gyapay László: Kölcsey Ferenc, textológiai és eszmetörténeti kutatások a 19. század első felének magyar irodalmában.

Dr. Heltai János: a reformáció magyarországi irodalmának eszmetörténeti kérdései; 16–17. századi nyomdatörténet és művelődéstörténet; magyarországi protestáns egyház- és irodalomtörténet.

Dr. Kecskeméti Gábor: magyar és európai retorikatörténet; a magyar próza a 16–18. században; eszmetörténet, különös tekintettel a protestáns művelődési irányzatokra és az egyetemi peregrinációra.

Dr. Kabdebó Lóránt: a magyarországi klasszikus modern és posztmodern költészet; a 20. századi magyar irodalomtörténet elméleti kérdései; Szabó Lőrinc életműve.

Dr. Kappanyos András: 20–21. századi magyar irodalom; angol–amerikai irodalomtörténet; fordítás- és kiadáselmélet; irodalomelmélet; digitális irodalom és metatextus.

Dr. Kilián István: magyar dráma a 17–18. században; régi magyar képvers; régi magyar poétikák és irodalomelméletek.

Dr. Porkoláb Tibor: recepció- és kultusztörténet; textológiai és eszmetörténeti kutatások; a 18–19. század fordulójának magyarországi költészete, regionális irodalmi hagyományok.

Dr. Szili József: irodalomelmélet; 19–20. századi magyar líra; angol és amerikai irodalomtörténet; összehasonlító irodalomtörténet; az irodalomtudomány története és elmélete.

Dr. Tasi Réka: barokk próza; a 17–18. század magyarországi katolikus prédikációirodalma.