Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Intézeti Tanszék
Az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Intézeti Tanszék a világirodalom és a verstan oktatását látja el a magyar szakos hallgatók képzésében. A világ irodalmainak tanítása több szempontú megközelítésben történik. A hároméves alapképzés elsődleges célja az alapozás. Ennek jegyében a világirodalom előadások elsősorban a hagyományos, kronológiai szempontú irodalomtörténetet követik: a kezdetektől egészen napjainkig tekintik át a világ irodalmainak nagyobb korszakait és azok meghatározó műveit: az ókor (Biblia, görög–római irodalom), a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a modernizmus, az avantgárd, végül a posztmodern kor világirodalmát. A kronológiai rendre épített előadások ugyanakkor kitüntetett figyelmet fordítanak a műfajok alakulástörténetére, valamint az egyes irodalomtörténeti korszakok poétikájának és esztétikájának a bemutatására, azok megjelenésére a műalkotásokban. A gyakorlati órák ezt az ismeretanyagot részben kiegészítik, részben elmélyítik. A műelemző szemináriumokon a hallgatók nemcsak az irodalmi alkotás interpretációs technikáit sajátíthatják el, hanem megtapasztalhatják az előadásokon megismert poétikai-esztétikai normák konkrét megjelenését az irodalmi szövegben.
Oktatásunknak mondhatni specialitása, hogy önálló kurzus keretében mutatja be a 20–21. század közép-európai irodalmait, azok világirodalmi kapcsolódásait. Ez a kurzus kitüntetett figyelmet fordít ennek a térségnek olyan speciális és egyben meghatározó jelenségeire, mint az irodalom és a politika összefüggései, vagy az ún. második nyilvánosság kérdése.
A verstan elméleti ismereteinek az oktatását ugyancsak ez a tanszék látja el. Az irodalmi alkotások teljes megértéséhez nélkülözhetetlen verstani ismeretek megtanulása egyben előkészület a műfordítás elméletének és gyakorlatának elsajátításához, amelyre a mesterképzésben kerül sor.
A tanszék nevében szereplő összehasonlító jelző és kultúratudomány megnevezés képzésünknek arra az aspektusára utal, hogy az irodalmi alkotásokat nemcsak a maguk kontextusában értelmezzük, hanem a társművészetekkel – képzőművészet, színház, film, zene – összefüggésben is. Ugyancsak a komparatív megközelítés körébe tartoznak azok az előadások és szemináriumok, amelyek egy-egy archetípus vagy motívum kialakulását és koronkénti újbóli megjelenését kísérik nyomon és interpretálják mind a verbális, mind a vizuális műalkotásokban. Ez a megközelítés az alapképzésben is teret kap, de előtérbe a tanszék specializációjában (Irodalom- és kultúratudomány) kerül, valamint a hároméves képzést követő mesterképzésben.
A tanszék oktatóinak vezetésével, speciális szemináriumokon rendkívül változatos tematikájú választható képzések folynak. Lehetőség nyílik tanulmányokat folytatni a bibliai textológia (Dr. Szigeti Jenő), az antik irodalom és képzőművészet párhuzamai (Dr. Darab Ágnes), lengyel irodalom- és művelődéstörténet (Dr. Kertész Noémi), irodalom és antropológia, valamint a kortárs női irodalom–feminista irodalomkritika (Dr. Kiss Noémi) témakörében.
A tanszék oktatói a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkájában is részt vesznek.
A tanszék oktatóinak szoros kapcsolata van a magyarországi egyetemek társtanszékeivel: az ELTE Folklór Tanszékével (Dr. Szigeti Jenő), a Debreceni Egyetem Klasszika-Filológiai Tanszékével (Dr. Darab Ágnes), valamint gender-kutató csoportjával (Dr. Kiss Noémi), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Polonisztika Tanszékével (Dr. Kertész Noémi). A tanszéket szoros szakmai kapcsolat köti össze az MTA Néprajzi Kutatóintézetével (Dr. Szigeti Jenő), a budapesti Lengyel Intézettel (Dr. Kertész Noémi), a Balassi Intézet Hungarológiai Tanszékével (Dr. Kiss Noémi).
A tanszék oktatói kutatómunka keretében, vendégoktatóként és szakmai projektek résztvevőiként kiváló kapcsolatokat ápolnak külföldi egyetemekkel és kulturális intézményekkel is: Dr. Darab Ágnes: Westfälische Universität (Münster), Georg August Universität (Göttingen); Dr. Kertész Noémi: Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi (Instytut Badań Literackich Polskiej Akademii Nauk, Varsó), illetve Történettudományi Intézete (Instytut Historii Polskiej Akademii Nauk, Varsó), Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński), Könyvintézet (Instytut Książki, Krakkó), Nagy Kázmér Egyetem (Uniwersytet Kazimierza Wielkiego, Bydgoszcz); Dr. Kiss Noémi: Konstanzi Egyetem, Literarisches Colloqium (Berlin), állandó szerzője a Magyar Lettre Internationale nemzetközi magyar nyelvű folyóiratnak; Dr. Szigeti Jenő: Babeş–Bolyai Egyetem (Kolozsvár), Maruseváci adventista teológiai főiskola, Newbold College (Nagy-Britannia), Andrews University (USA).
A tanszék oktatói több konferenciának voltak szervezői és résztvevői egyaránt. Két alkalommal (2002, 2003) rendeztük meg a Miskolci Galériával közösen az Irodalom és képzőművészet konferenciát. Kép és szöveg címmel műhelykonferenciát szerveztünk 2006-ban. Az egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetével közösen került megrendezésre az Antropológia és irodalom című országos konferencia (2002), amelynek anyaga könyv formában is megjelent (2003). 2008 novemberében kerül sor Az utazó tekintete: A transzkulturális létállapot és a szöveg című ugyancsak országos konferenciára.
A tanszék oktatóinak kutatási területe
Dr. Darab Ágnes: id. Plinius: Naturalis historia. Textológiai és műfajtörténeti kutatások az antikvitás irodalmában. Irodalmi és képzőművészeti párhuzamok az antikvitásban.
Dr. Kertész Noémi: Közép-Európa fogalma, kultúrája, irodalmi reprezentációja, a gyermekirodalom történeti megközelítései.
Dr. Kiss Noémi: kortárs női irodalom, kortárs német irodalom, antropológia és irodalom, fotográfia és irodalom.
Dr. Szigeti Jenő: 19–20. századi egyháztörténet, bibliai irodalmi struktúrák vizsgálata, a magyar népi vallásosság története a felvilágosodástól a második világháború végéig.
