A szövegtudomány elmélete és gyakorlata
1. Az ME BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete (MNYII) és Irodalomtudományi Doktori Iskolája (IDI) gondozza A szövegtudomány elmélete és gyakorlata c. tudományos témát.
2. A téma részben nemzeti, részben regionális jelentőségű.
Nemzeti jelentőségének alapja kettős. 1. A szövegtudomány, textológia, filológia művelését, a reflektált szöveg-megállapítás érvényes formáit, a textográfiai elvek kidolgozását és alkalmazását, a szövegszármaztatás sztemmatográfiai kérdéseit, a kritikai szövegkiadás, a forráskiadás, a genetikus kiadás, az elektronikus (digitális) kiadás főszövegét, apparátusát, jegyzeteit és kommentárját illető normák meghatározása nemzeti humántudományi alapkérdés, egyben a nemzetközi szövegtudományi kutatóhelyekkel és filológiai műhelyekkel való kapcsolattartás feltétele. 2. A magyar irodalom klasszikusainak megbízható szövegű, tudományos igényű életműkiadásai és a magyar irodalmi szövegek tematikus, kronologikus gyűjteményei és adatbázisai a nemzeti kulturális örökség ápolásának, fenntartásának alapvető jelentőségű részét képezik, e szövegkiadási munkálatok körének meghatározása, irányítása és felügyelete stratégiai fontossággal bír.
Mindkét nemzeti feladatkört az MTA I. Osztályának Textológiai Munkabizottsága látja el. E munkabizottság elnöke az MNYII intézetigazgatója, Prof. Dr. Kecskeméti Gábor.
A téma regionális jelentőségét a tudományos szövegvizsgálat és szöveg- vagy forráskiadás körébe vont, az északkeleti régió történeti vagy irodalmi hagyományába tartozó szövegek adják.
3. Szövegtudományi doktori program Magyarországon egyedül az IDI keretében működik, az MNYII oktatói pedig kivételesen felkészült szakmai együttest képeznek ezen a területen.
4. Az IDI Szövegtudomány c. doktori programját Prof. Dr. Kulcsár Péter hozta létre 1996-ban, 2004 óta pedig Prof. Dr. Kecskeméti Gábor vezeti. E program hallgatói elsősorban kora újkori szövegeket tanulmányoznak. Az IDI másik jelentős, A modern irodalom történeti és elméleti modelljei c. doktori programját Prof. Dr. Kabdebó Lóránt alapította és irányítja ma is, és e program keretében hallgatóival igényes szövegkiadásban jelentette meg a miskolci születésű Szabó Lőrinc költői életművét, számos további írását, fordítását, feljegyzését, naplójegyzetét, levelezését, a környezetében keletkezett dokumentumokat, valamint a mindezek tanulmányozásához szükséges segédkönyveket (bibliográfiát, könyvtárjegyzéket). E munkálatok elvégzése céljából az ME BTK keretében az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája felügyelete alá tartozó szakmai műhely, a Szabó Lőrinc Kutatóhely is működik.
Az MNYII oktatói közül nemzeti klasszikusok szövegkritikai kiadásain jelenleg is dolgoznak a következők: Dr. Gyapay László (Kölcsey Ferenc elméleti és kritikai írásai), Dr. Porkoláb Tibor (Virág Benedek ódái), Dr. Tasi Réka (Dayka Gábor versei). Rangos kritikaikiadás-sorozatokban jelentős szövegeket rendezett sajtó alá Prof. Dr. Kecskeméti Gábor (Régi Magyar Prózai Emlékek) és Prof. Dr. Kilián István (Régi Magyar Drámai Emlékek). Prof. Dr. Heltai János a nemzetközi mezőnyben is mértékadó magyarországi retrospektív nemzeti bibliográfia vezető munkatársa (Régi Magyarországi Nyomtatványok). Prof. Dr. Kecskeméti Gábor a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS) párizsi szövegtudományi kutatóintézetében (Institut de Recherche et d’Histoire des Textes, Centre Félix Grat) francia–magyar együttműködésben készülő nemzetközi humanizmuskori szövegtörténeti adattár munkatársa. Dr. Gyapay László szerkeszti a Baylor University Press (USA) kezdeményezésében megjelenő A Reader in European Romanticism című, többnyelvű antológia magyar fejezetét. Prof. Dr. Kilián István és Dr. Porkoláb Tibor meghatározó miskolci helytörténeti és regionális kulturális forrásokat rendeztek sajtó alá, az utóbbi népes hallgatói munkacsoport bevonásával. Nyelvész munkatársaink a filológiai munka nyelv- és ortográfiatörténeti, valamint stíluselméleti hátterét biztosítják (Prof. Dr. A. Molnár Ferenc, Prof. Dr. Kemény Gábor). A világirodalom történetét oktató munkatársaink nyelvi és szakmai kompetenciájának számos olyan adekvát fordítás elkészülte köszönhető, amely a klasszikus latin, valamint az újabb kori német, lengyel és orosz irodalom alkotásait első ízben tolmácsolta magyar nyelven (Dr. Darab Ágnes, Dr. Kiss Noémi, Dr. Kertész Noémi, Dr. Regéczi Ildikó).
Az ME BTK Történettudományi Intézetének oktatói közül többen részt vesznek az IDI historiográfiai, paleográfiai és levéltári vonatkozású oktató és kutató munkájában (Dr. Gyulai Éva, Dr. Tóth Péter, Dr. Horváth Zita, Dr. Nagy Gábor). A Filozófiai Intézet biztosítja a szövegtudományi kutatáshoz szükséges nyelvfilozófiai, hermeneutikai és szemantikai kompetenciát (Prof. Dr. Forrai Gábor).
5. Minden kritikai szövegkiadás, forráskiadás és azok bibliográfiai és egyéb segédkönyveinek elkészítése az alapkutatások körébe tartozik.
6. A szövegtudományi kutatás, főként a nemzeti klasszikusok szövegeinek gondozása és kiadása folyamatos, hosszú távú, végső soron soha le nem záródó munkavégzést jelent, ami a nemzeti kánon alakításának fontos eszköze.
7. A gondozott, megbízható szövegű, kommentált, értelmezett, jegyzetelt tudományos (kritikai) szövegkiadás minden népszerű szövegkiadás egyetlen alapja. Mindez folyamatos hasznosíthatóságot, hasznosulást jelent, mégpedig a digitális korszakban elektronikus (online) kiadásokban való felhasználási lehetőséggel.
8. A téma művelésének oktatói-kutatói oldalon való humánerőforrásait felsoroltuk a 4. pontban. Az ott említettek valamennyien legalább PhD/CSc fokozattal rendelkező oktatók. Az MNYII állományában közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatók között van 4 egyetemi tanár (valamennyien: DSc), 9 egyetemi docens (valamennyien: PhD/CSc), 7 egyetemi adjunktus (6 PhD, 1 fokozat nélkül), 5 egyetemi tanársegéd (2 PhD, 3 fokozat nélkül).
Az IDI három évfolyamán egy időben átlagosan kb. 30 hallgató tanul. 2007-ig bezárólag 12 hallgató szervezett képzésben, másik 12 hallgató pedig egyéni felkészüléssel szerzett fokozatot. A fokozatot szerzettek színvonalára jellemző, hogy közülük ma négyen az MNYII oktatói, öten pedig az ME BTK más szakjain tanítanak.
9. Az elmondottakból világos, hogy a kutatási téma a posztgraduális képzésben folyamatosan hasznosul.
10. A kutatási témához kötődő publikációk közül csak válogatni lehet.
a) Klasszikus magyar írók kritikai szövegkiadása és forráskiadása:
· Kölcsey Ferenc, Irodalmi kritikák és esztétikai írások, I, 1808–1823, kiad. Gyapay László, Bp., Universitas Kiadó, 2003 (Kölcsey Ferenc Minden Munkái).
· Szabó Lőrinc és Carl Rothe levelezése, kiad. Kiss Noémi, Miskolc, ME Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 2000 (Szabó Lőrinc Füzetek, 1).
b) Digitalizált történeti forráskiadás adatbázissal:
· Az erdélyi fejedelmek oklevelei (1560–1689) – Erdélyi királyi könyvek, szerk. Gyulai Éva, DVD-ROM, Miskolc–Bp., Miskolci Egyetem BTK–Arcanum, 2005.
c) Regionális jelentőségű forráskiadások:
· Lévay József, Szentpéteri üres fészek: Napló 1892–1917, I–II, szerk. Porkoláb Tibor, Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár–Herman Ottó Múzeum–Miskolci Egyetem Textológiai Műhely, 2001.
· Szűcs Sámuel Naplói (1835–1889), I–II, kiad., bev., jegyz. Kilián István, Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 2003.
d) A dráma ill. a kora újkori egyházi műfajok kutatását szintetizáló tanulmánykötetek:
· A magyar színház születése: Az 1997. évi egri konferencia előadásai, szerk. Demeter Júlia, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2000 (A Régi Magyar Színház, 1); A magyar színjáték honi és európai gyökerei: Tanulmányok Kilián István tiszteletére, szerk. Demeter Júlia, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2003 (A Régi Magyar Színház, 2).
· „Tenger az igaz hitrül való egyenetlenségek vitatásának eláradott özöne…” Tanulmányok XVI–XIX. századi hitvitáinkról, szerk. Heltai János, Tasi Réka, Miskolc, Miskolci Egyetem BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 2005.
11. Az MNYII oktatói valamennyien szoros kapcsolatban állnak az MTA Irodalomtudományi Intézetével (Budapest). Prof. Dr. Kecskeméti Gábor 1996 óta felelős szerkesztője az ott kiadott Irodalomtörténeti Közleményeknek (ItK), amely tudományterületünk egyik legfontosabb szakfolyóirata. Szoros kapcsolatunk van a magyarországi egyetemek társtanszékeivel. Társszervezőként részt veszünk mind a régi magyar irodalmat, mind a felvilágosodás és romantika irodalmát oktató és kutató műhelyek közös tudományos konferenciáinak évenkénti megrendezésében. Kiterjedt szakmai kapcsolatrendszer köti össze még intézetünket az Országos Széchényi Könyvtárral és a Petőfi Irodalmi Múzeummal (Budapest), valamint a helyi közgyűjteményekkel, elsősorban a Herman Ottó Múzeummal. A régi magyar irodalmat oktató munkatársak szoros kapcsolatokat ápolnak a wolfenbütteli (Németország) Herzog August Bibliothekkal (Prof. Dr. Heltai János, Prof. Dr. Kecskeméti Gábor, Prof. Dr. Kilián István). Prof. Dr. Heltai János 1979-től mintegy két évtizeden át volt az Antwerpenben (Belgium) szerkesztett IFLA Annual Bibliography of the History of the Printed Book and Libraries magyarországi munkatársa. 1987-ben bekapcsolódott a strasbourg-i (Franciaország) Bibliotheca Dissidentium munkálataiba is. Prof. Dr. Kecskeméti Gábor az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Varsói Egyetemen működő Centre for Studies on the Classical Tradition in Poland and East-Central Europe által a közép-európai latin kultúra történetének kutatására szervezett közös program résztvevője. Prof. Dr. Kilián István az élénk nemzetközi részvétellel zajló iskoladráma-kutató konferenciák alapítója és többszöri házigazdája.
12. A tudományos téma kutatási szakaszát leginkább OTKA és NKFP pályázatok finanszírozzák. Jelentős ilyen vállalkozásunk volt a Prof. Dr. Heltai János által vezetett, 2001–2004 között megvalósult, A hitviták magyarországi társadalomtörténete, funkcióváltásai, műfaji rendszere és adattára a 16–18. században című OTKA kutatás (nyilvántartási száma: T 035045) és a Széchenyi Terv keretében, A magyarországi neolatin irodalom feltárására, az MTA Irodalomtudományi Intézetének konzorciumvezetésével, Szörényi László témavezetésével 2002-ben elnyert, 2006 első negyedévének végén lezárult kutatási pályázatban (NKFP 5/0024/2002) való részvételünk. A Szabó Lőrinc Kutatóhely társfinanszírozója az MTA TKI. A kutatási eredmények közzétételében publikációs pályázatok és helyi közintézmények támogatása játszik szerepet.
