Találkozó poétikák: A 70 éves Szili József köszöntése, szerk. Bedecs László, Miskolc–Bp., ME BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék–MTA Irodalomtudományi Intézet, 2000. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető.

• Bagoly Csilla, A kánon(ról) írás „nehézségei”, 192–200.
• Bedecs László, Tóth Péter Pál, Tóth Péter Pálné, Szili József munkái [Bibliográfia], 214–219.
• Beney Zsuzsa, A halál mint metafora és a halál metaforái Emily Dickinson költészetében, 97–104.
• Bezeczky Gábor, A regényszerűség és az elbeszélésciklus, 53–64.
• Dávidházi Péter, Megbízatás a magyar nyelv és irodalom képviseletére: Az irodalomtörténészi szerep főpróbája Toldy európai körútján, 14–29.
• Ferenczi László, Fejezet egy régi könyvből – utószóval, 153–156.
• Gránicz István, Pavel Florenszkij onomatológiája, 201–213.
• Hajdu Péter, A nyelvi heterogenitás, a tökéletes nyelv és a megértés problematikája Mikszáth Kálmánnál, 41–52.
• Kabdebó Lóránt, Egy kézirat története, 7–13.
• Kálmán C. György, Példázat, mise en abyme, metafora: Remix, 141–146.
• Kiss Noémi, A fordítás határhelyzetei: Paul Celan fordíthatósága, 162–191.
• Kurdi Mária, Újrafordítás, átdolgozás és intertextualitás a mai ír drámában, 128–140.
• Menyhért Anna, Az „énem”-e? – Az „én” neme: Szerep és „én” viszonya Babits Mihály költészetében (Régen elzengtek Sappho napjai), 79–96.
• Odorics Ferenc, A megértés alakzatai: Az értelmezés trópusai, 147–151.
• Porkoláb Tibor, Magyar Horác, magyar Petrárka, magyar Gőthe: A „szépítés” névcserés toposzairól, 65–71.
• Szegedy-Maszák Mihály, Az újraértelmezés kényszere: Kemény Zsigmond két röpirata a forradalomról, 30–40.
• Szörényi László, A neolatin irodalom utolsó másfél százada, 72–78.
• Szőke György, Számok és betűk, 105–108.
• Varga László, A didaktikus tudatregény, 157–161.
• Veres András, József Attiláról, 109–127.