Ferenczi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából, szerk. Fried István, Kabdebó Lóránt, Kovács Viktor, Miskolc, ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola–Összehasonlító Irodalomtudományi és Művészettörténeti Tanszék, 2003. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető.

• Bart István, Lingua franca, 7–14.
• Bessenyei József, Szapolyai János, 15–24.
• Bécsy Tamás, A Cromwell-előszó fogalmai, 25–29.
• Jeannine Burny, A la Maison blanche du poète, porte ouverte sur le monde, 32–34.
• Fried István, A Petőfi–Vörösmarty váltáshoz, 46–51.
• Gyapay László, „Az álmodott sértegetéseket engedném elhagyni”: Kölcsey Berzsenyi-bírálatának keletkezése, 52–61.
• Hansági Ágnes, Prefiguráció és historizáció: Dokumentum és kommentár a kánonban, 62–68.
• Hima Gabriella, Apák és fiúk: A hatalmi diskurzus verbális és nem verbális szintjei Kosztolányi Dezső „Fürdés” és „Kulcs” című novelláiban, 69–75.
• Kelemen Zoltán, Pokoli riport, 85–90.
• Kenyeres Zoltán, A „sárga falmező”, 91–95.
• Kulcsár-Szabó Zoltán, Az én a versben: Rilke sírverse mint paradigma, 108–111.
• Kulcsár Szabó Ernő, A felejtés lírai „mnemotechnikái”. Oravecz Imre: 1972. szeptember, 101–107.
• Mária Kurdi, A Female Version of the Memory Play: Elizabeth Kuti’s Treehouses, 112–118.
• Kürti László, Sztereotípiák a populáris kultúrában: a nagyasszonyok mítosza, 119–132.
• Lackfi János, „A múlt benéz az ablakon”: A patriarchális belső tér a Nyugat első nemzedékének lírájában, 133–139.
• Pálfi Ágnes, „És az is övék”: Az igei-névszói paradigma kettős olvasata a teremtéstörténet tükrében, 146–154.
• Penke Olga, Voltaire Bessenyei Holmijában: Egy jegyzet nyomában, 155–162.
• Pethő Sándor, Az érzékelhető rend: Tudomány és mítosz egy az i. e. első századi kozmológiai elméletben, 163–178.
• Petneki Áron, Daliás idők jeles szivarjai: Adalék az 1848-as magyar kereskedelmi grafikához, 179–181.
• Porkoláb Tibor, „Hol a Pantheon, melyet »nagy fiainak emelt a hálás Haza«?”: Panteon-idea és írói önpropaganda, 182–188.
• Marc Quaghebeur, Quand le mythe du XVI^e siècle rejoint celui de la Flandre picturale, 189–197.
• Rónay László, A gazda tekintetével, 198–208.
• Szabó G. Zoltán, Tokaj a XVIII/XIX. század fordulójának magyar irodalmában: A „Tokaj szőlővesszejin” szövegtörténeti háttere, 209–215.
• Szegedy-Maszák Mihály, Hatástörténet és érték(elés), 216–230.
• Szele Bálint, A siker titka: Jean Monnet-ról, 231–236.
• Szigeti Csaba, Fiktív politikai rezsimek Georges Perec utolsó regényében: Olvasástörténeti példázat, 237–244.
• Szili József, Hangnemváltozatok Tompa lírájában, 245–253.
• Szörényi László, Vázlat a mai magyar irodalomról, 257–261.
• Szőke György, „A teljes éj áll elébem…” Verhaeren (Les usines) és József Attila (Külvárosi éj), 254–256.
• Szvoboda Dománszky Gabriella, Ehrenreich Ádám, a szerkesztő: Egy zsidó művész-polgár Pest-Budán, 262–272.
• Tóth Szilvia, Bródy, Jókai, Rembrandt, 273–278.