Tanulmányok Kassák Lajosról [Az ME BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke 1999. április 22–23-i konferenciájának előadásai], szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna, Bp., Anonymus, 2000 (Újraolvasó). Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető (PDF/A formátum!).

• Aczél Géza, Post és neo: Az avantgarde újraértelmezése Kassák öregkori művészetében, 203–223.
• Bónus Tibor, Avantgarde, történetiség, szubjektum: A ló meghal a madarak kirepülnek értelmezéséhez, 106–134.
• Deréky Pál, Barta Sándor: Az őrültek első összejövetele a szemetesládában, 244–254.
• Ferenczi László, Az avantgarde kronológiái, 11–16.
• Fried István, Kassák Lajos zenéje: Irodalmi és zenei avantgarde Kassák első verseskötetében, 227–243.
• Imre László, Ötletek Kassák és a verses epikai hagyomány kérdéséhez: A ló meghal és a János vitéz, 147–149.
• Kabdebó Lóránt, Egy remekmű poétikai pozíciója. Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek, 78–91.
• Kappanyos András, Tréfa, szatíra, irónia és az avantgarde, 61–66.
• Kovács Béla Lóránt, A tipográfia disszeminatív teljesítménye. Kassák Lajos: 18. számozott költemény, 184–195.
• Kulcsár-Szabó Zoltán, Az idegenség poétikája? Az avantgarde költészet önprezentációs alakzatainak kérdéséhez, 33–60.
• Kulcsár Szabó Ernő, Az elidegenített nyelv „beszéde”: Az avantgarde hagyomány kérdéséhez, 17–32.
• Mekis D. János, Önreflexív alakzatok Kassák Lajos művészetében: Szempontok az életmű narratív vizsgálatához, 158–172.
• Seregi Tamás, Irányzati poétikák együttélése Kassák költészetében, 173–183.
• Szigeti Lajos Sándor, Lócsere és költői szárnyalás: Kassák „hitváltása” és egy motívum „ars poeticája”, 92–105.
• Szőke György, Kassák Egyensúlya, 224–226.
• Tandori Dezső, Az avantgarde-tól és tovább: és vissza egy valóbbon át. Kassák Lajos költészetéről, 67–77.
• Thomka Beáta, História, életrajz, fikció, 150–157.
• Tverdota György, Kassák avantgarde-ja, a harmincas évekből visszatekintve, 196–202.
• Vajda Károly, Gondolatok A ló meghal a madarak kirepülnek krononómiai értelmezendőségéről, 135–146.