Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére, szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő, Kovács Mária, Miskolc, ME BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2002 (A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai, 1). Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető.

• A. Molnár Ferenc, Kommentárok Balassi Bálint Az erdéli asszony kezéről című verséhez, 130–133.
• Bíró Ferenc, Többnevűség, szinonímia Körösladány helynévrendszerében, 15–20.
• Büky László, 15. keö Bors – kujonéroz – menikeó, 21–25.
• D. Mátai Mária, A magyar névmásrendszer alakulása 1772 után, 122–125.
• Erdélyi Erzsébet, Betűk, betűjelek, betűszók – és a névhasználat: A betűszós névelemek múltja, jelene és jövője nagykőrösi személynevekben, 26–31.
• Fazakas Emese, Személyragozott igekötők?, 32–36.
• Fekete Péter, XIX. századi nyelvjárásgyűjtők az északi régióban, 37–40.
• Fercsik Erzsébet, A tanári mesterséget űző nők asszonynevéről, 41–45.
• Gréczi-Zsoldos Enikő, Az élő és élettelen inkongruenciájának nyelvjárástörténeti vizsgálata: Adalékok az aki vonatkozó névmás történetéhez, 46–49.
• Hajdú Mihály, A tulajdonnevek köznevesülése, 50–59.
• Hegedűs Attila, Székelyudvarhely nyelvjárásának változása (XVI. század vége–XX. század közepe), 60–64.
• Hoffmann István, Egy újabb nyelvtörténeti adatbázisról, 65–68.
• Horváth Katalin, „Legyek ferge rabja, bátor ne szolgája…” Kései hozzászólás egy Balassi-verssor magyarázatához, 69–72.
• Jakab László, A be igekötő alakja XIV–XV. századi kódexeinkben, 73–77.
• Juhász Dezső, „Állati” cselekvések és történések emlékei helyneveinkben: Adalékok a nyelvi műemlékvédelemhez, 78–81.
• Kabán Annamária, Egy versszöveg hangsúly- és dallamszerkezete, 82–87.
• Kecskés Judit, Újabb adalékok az alias-szal kapcsolt nevekhez, 88–90.
• Kemény Gábor, Idegen név magyar raggal, 91–95.
• Keresztes László, A finn igetövek összefüggése alapalakjukkal, 96–100.
• Keszler Borbála, Az orvosi nyelv és a nyelvújítás, 101–103.
• Kis Tamás, A hangalaki szóalkotás, 104–107.
• Kiss Antal, Néki ’valaki’, 108–110.
• Kiss Jenő, Egy lexikográfiai fölmérés tanulságaiból, 111–114.
• Kornyáné Szoboszlay Ágnes, Kós Károly „tusakodása”, 115–117.
• Kovács Mária, Palóczy László nyelvhasználatának főbb jellemzői 1846-os hivatalos levelei alapján, 118–121.
• Miklós Gabriella, Nyelvi egységesülés az északkeleti régióban a XVII. század elején, 126–129.
• Nagy Judit, A magyar és az észt igekötőkről, 134–138.
• Nemes Magdolna, Képzéssel alakult földrajzi köznevek, 139–142.
• Nyikos István, A nyelvi eszményről, 143–147.
• Posgay Ildikó, Miért éppen János?, 148–150.
• Raátz Judit, Női neveink az Új magyar utónévkönyvben, 151–154.
• Rácz Anita, Mássalhangzó-torlódások ómagyar kori helyneveinkben, 155–158.
• Sebestyén Zsolt, Hetyen vezetéknevei, 164–167.
• Szabó Zoltán, A posztmodern intertextualitás egy sajátos változatáról, 168–171.
• Szathmári István, A XX. századi magyar nyelvtudomány rövid története (Részlet egy hosszabb tanulmányból), 172–177.
• Szikszainé Nagy Irma, A reklámcélú banki nyomtatott ismertetők kérdésalakzatai, 178–181.
• Takács Judit, Várnai Judit Szilvia, Gondolatok a magyar hivatalos személynévhasználatról az uniós csatlakozás tükrében, 182–185.
• Tóth Valéria, Hangszerkezeti vizsgálódások a korai ómagyar korban, 186–189.
• Török Tamás, Zoboralja magyar helynevei szlovák térképeken, 190–194.
• V. Raisz Rózsa, A nevek mint informáló tényezők két Márai-regényben, 159–163.
• Vörös Ottó, Az állatnevek mint szó- és névelemek Vas megye földrajzi neveiben, 195–199.
• Zelliger Erzsébet, Interferenciák a többnyelvűség körülményei között (Esettanulmány), 200–202.
• Zimányi Árpád, Az egyidejűség kifejezése a melléknévi igenév jelzői használatában, 203–207.
• Zsemlyei János, A szabadság szó ’nagyvásár’ jelentésének földrajzi elterjedtségéről, 208–211.