„Szabad ötletek…” Szőke György tiszteletére barátaitól és tanítványaitól, szerk. Kabdebó Lóránt, Ruttkay Helga, Szabóné Huszárik Mária, Miskolc, ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola–Szabó Lőrinc Kutatóhely, [2005]. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető.

• Bagi Ibolya, Szerelme, Puskin, 451–456.
• Balázs Mihály, A kolozsvári Heltai-nyomda és a krakkói Aleksy Rodecki, 183–187.
• Bessenyei József, Az éteknek savát-borsát megadjad! Magyarország fűszerimportja a XVI. század közepén, 177–182.
• Bíró Ferenc, Kazinczy pályakezdéséhez, 235–238.
• Bojtár Endre, Az intertextualitás játékai József Attila-versek és a cseh költészet között, 136–140.
• Bókay Antal, Szerelem-metafizika – József Attila 1928-ban, 56–77.
• Károly Csúri, Zur Semantik von Georg Trakls Dichtung, 389–400.
• Ferenc Erős, “My Poor Konrad”… Body, Mind and the Philosophy of Nature in Ferenczi’s Works, 38–45.
• Evarics Regina, Kertész Imre: Sorstalanság, 292–301.
• Ferenczi László, Fendrich Ferencről, 281–286.
• Fried István, „…mert az igazságot sokan hamisítják” (Márai Sándor kisprózai fordulata), 244–255.
• Gedő Éva, Carl Schmitt antiromantikus fordulata, 372–388.
• Han Anna, Rilke és Paszternak: Megjegyzések Rilke A labda című versének értelmezéséhez, 401–409.
• Hetényi Zsuzsa, Kezek a bőrökön – az erotika lélekrajzához: Film, színház – muzsika nélkül (Mandarin – Közép-Európa Táncszínház, Intimitás, 2000, rendezte P. Chereau), 144–149.
• Horváth Iván, Aenigma, 211–213.
• Juhász József, A folyamatosság és a szakaszosság jelensége a nyelvek evolúciójában, 303–306.
• Kabdebó Lóránt, Nemzeti és nemzetközi elemek Yeats költészetében, 424–431.
• Katona Judit, A Csang álmai című elbeszélés jelentősége Ivan Bunyin művészi életfilozófiájában, 505–516.
• Kelemen János, Mandelstam Dantéja, 457–465.
• Kenesei István, „Csak ami nincs, annak van bokra”: Egy grammatikai szerkezet elemzése, 106–113.
• Kenyeres Zoltán, Az Óperenciás tengeren, 265–269.
• Kiss Katalin, Variánskiadások előkészítése TEI/XML-alapokon (Szabó Lőrinc: Föld, Erdő, Isten), 270–280.
• Kovács Sándor Iván, A szőke Duna, 200–210.
• Kulcsár Péter, Humanista szövegek kiadásának lehetőségei és módszerei, 188–199.
• Lengyel András, „Tengerben és egekben élek”: Egy József Attila-metafora háttere, 78–86.
• Milnerné Darmó Magdolna, Szabó Lőrinc Tyutcsev-műfordításainak problematikája, 150–155.
• N. Horváth Béla, Kinek írta József Attila a Szabad-ötleteket?, 97–105.
• Nagy Csilla, Magánterület: Az „én” határvonalai József Attila kései és Szabó Lőrinc harmincas évek végi költeményeiben, 114–126.
• Nemes Lívia, A századelő útjai száz év távlatából, 33–37.
• Orosz Magdolna, Lux aeterna és Tenebrae: A jelentésalkotó megfordítás Paul Celannál, 410–423.
• Palotás Emil, Orosz politika a Balkánon a XIX. században, 471–479.
• Patkós Éva, A „szellem–lélek” fogalompár az orosz „ezüstkorban”, 480–488.
• Pethő Sándor, Ius sacrum: A társadalmi szabályrendszerek szakrális eredetének vallástörténeti értelmezéséhez, 333–346.
• Porkoláb Tibor, Egy „toldyánus” evokáció (Kosztolányi Dezső Virág Benedekről), 239–243.
• Radnóti Sándor, Fülke-fény, 141–143.
• Regéczi Ildikó, Ekvivalenciák Csehov és Kosztolányi elbeszéléseiben, 494–504.
• Róna-Tas András, Baltázzunk, 312–313.
• Schwendtner Tibor, Döntés, sors és önazonosság összefüggései a Lét és időben, 347–360.
• Simoncsics Péter, Szó – játék – költészet, 307–311.
• Szántó Gábor András, A Janus-krimi, 214–234.
• Szegedy-Maszák Mihály, Szájhagyomány és irodalom: kapcsolat vagy ellentét?, 157–166.
• Szigeti Jenő, Márai Sándor találkozásai író-barátaival 1948–1949-ben, 256–264.
• Szigeti Lajos Sándor, Isten fűszála (PistAttila), 127–135.
• Szili József, A nemzetvallás és a morális érzelmek poétikus ökonómiája, 167–176.
• Szörényi László, Ehess, ihass… József Attila Ars poeticájának értelmezéséhez, 87–96.
• Szőke Katalin, „XX. századi Tatjána keresi Anyeginjét”, 489–493.
• Tar Ibolya, Aphrodité és Mandelstam – reflexiók a Silentium című költeményről, 466–470.
• Tóth Szilvia, Bródy képzeletbeli múzeuma, 320–331.
• Tverdota György, Zajtalanul és félelmesen – Végül, 47–55.
• Veres András, A trónfosztott bűntény (Néhány észrevétel Rejtő Jenő krimiparódiáiról), 287–291.
• Vihar Judit, „Krikszkrakszokat, japán betűket írnék”, 432–444.
• Zöldhelyi Zsuzsa, Anyegin-reminiszcenciák Csathó Kálmán Mikor az öregek fiatalok voltak című regényében, 445–450.