Kabdebó Lóránt köszöntése 65. születésnapja alkalmából, szerk. Bessenyei József, Ferenczi László, Kovács Viktor, Pálfi Ágnes, Miskolc, ME BTK Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszék, 2001. Honlapunkon a kötet teljes szövege is elérhető.

• Ambrus Gergely, Racionális cselekvés és az „én” fogalma, 130–139.
• B. Juhász Erzsébet, Bagatell?, 336–338.
• Bagoly Csilla, Szerző, szöveg, befogadó vs. kánon?, 339–343.
• Bányai János, „Franz Kafka kivégző-masina”, avagy mítosznyomok elbeszélhetősége, 320–327.
• Demeter Júlia, Egy régi történet: Arthur Griffith és a magyarok, 143–153.
• Forgács Anita, A vágy visszhangjai, 196–200.
• Fried István, Regény és eposz a romantikában, 207–212.
• Gyapay László, Kazinczy Ferenc és Szemere Pál levelezésének egy kevéssé ismert epizódja, 264–269.
• Hahn György, Dobos Endre, Molnár Judit, Adatok a kősó magyarországi gazdaságtörténeti szerepére, 112–118.
• Hárs Ernő, Műfordítóverseny egy Goethe-vers körül, 70–74.
• Hársing László, Jelképek és mindennapok, 179–187.
• Hell Judit, Szociáletikai mozzanatok Fichte filozófiájában, 119–124.
• Heltai János, Rövid esettanulmány az irodalomtörténet-írás működési mechanizmusáról (Az Itinerarium Catholicum valódi szerzője), 236–241.
• Illés László, Lukács György és a demokratizálódás illúziója, 309–316.
• Kecskeméti Gábor, A huszonhatodik év 62. szonettjének motívumtörténetéhez, 248–252.
• Kelevéz Ágnes, „Kritikátlan kritika”: Kosztolányi szemináriumi bírálata Babits korai verseiről, 280–287.
• Kibédi Varga Áron, Az önértelmezés művészete: Jean de La Ceppède és Szabó Lőrinc, 253–256.
• Kiss Noémi, Még egyszer az irodalmi térképről, 317–319.
• Kovács Sándor Iván, Professzor időzavarban: Emlékezés Négyesy Lászlóra, 26–29.
• Kulcsár-Szabó Zoltán, Tautológia és időbeliség (Borbély Szilárd), 328–335.
• Kulcsár Szabó Ernő, Nietzsche – episztémék között, 82–88.
• Kurdi Mária, „Fent a felhők között”: Kabdebó Lóránt Yeats-értelmezéséről, 35–37.
• Kürti László, Nemek és nemzetek, 167–178.
• Lendvai L. Ferenc, A szociáletika helye Fichte filozófiájában, 125–129.
• Menyhért Anna, Ideológiák (a sorok) között, 231–235.
• Odorics Ferenc, Töredékek a szakma jövőjéből – blokkok a feltétel nélküli egyetem falaiból, 227–230.
• Pál József, Syn-pátheia és syn-metría: Jegyzetek a művészi szimmetria szimbolizmusáról, 188–195.
• Pálfi Ágnes, A nagyság játékszabálya: Nemes Nagy Ágnesről, 53–55.
• Pethő Sándor, Költők, versek, antik romok, 30–34.
• Porkoláb Tibor, „Emléked önnön fényétől ragyog”: A „szépítésről” való lemondás formulája az emlékbeszédekben, 344–348.
• Rimóczi-Hamar Márta, „Amico… animo…” „barátnak… lélekből…”, 67–69.
• Ritoók Zsigmond, Verseghy Prométheus-fordításáról, 61–66.
• Szegedy-Maszák Mihály, Vörösmarty és a romantikus töredék, 213–219.
• Szigeti Csaba, Bio- és bibliográfia Georges Perecnél, 98–107.
• Szigeti Jenő, Egy Balaton-úszó emlékezete (Hompesch-Bollheim Károly), 257–263.
• Szigeti Lajos Sándor, „A dallam nem változtat szövegén” (?!): Aranykulcsok egy József Attila-sorra, 297–304.
• Szili József, Madách-líra egybeolvasó, 270–279.
• Szopori Nagy Lajos, Vázlat V. A. Koskenniemi költői arcképéhez, 75–81.
• Szörényi László, Szent Gellért a magyar irodalmi hagyományban, 242–247.
• Szőke György, Emelvén szívünk a gyásztól a vágyig (Virágvasárnap), 305–308.
• Szvoboda Dománszky Gabriella, Az 1873-as bécsi világkiállítás és a magyar főváros, 140–142.
• Tverdota György, Ars poetica, 288–296.
• Veres András, A sors iróniája a drámairodalomban, 220–226.
• Wenner Éva, Valóság és illúzió a XX. század elejének trieszti irodalmában, 89–97.