Irodalomtudomány – folyóirat. A folyóirat 1999–2002 között jelent meg évente két számban, előbb az ME BTK akkori Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és Összehasonlító és Világirodalmi Tanszéke (később Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszéke), majd az ME BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolája kiadásában. Szerkesztői Kabdebó Lóránt és Ferenczi László voltak. Honlapunkon a folyóirat valamennyi megjelent évfolyamának teljes szövege elérhető: 1999/1. szám, 1999/2. szám, 2000/1–2. szám, 2001/1-2. szám (PDF/A formátum!), 2002/1-2. szám (PDF/A formátum!).

• Eszter Andorka, Les deux faces du sacré dans La Légende de saint Julien l’Hospitalier de Flaubert, [2](2000)/1–2, 51–68.
• Bagoly Csilla, Információs technológia = az irodalmi kánon halála?, [2](2000)/1–2, 96–110.
• Barreto Jozefa, Sorstalanság: Néhány megjegyzés Kertész Imre művéhez, [4](2002)/1–2, 141–145.
• Peter Braun, Der Zauberlehrling: Zu Thomas Manns Essay Okkulte Erlebnisse und seiner Rezeption in Ungarn, [2](2000)/1–2, 20–35.
• Buda Attila, Kabdebó Lóránt-bibliográfia, [2](2000)/1–2, 149–232.
• Csízi Katalin, A kontextusát vesztett beszéd lehetőségei (Ljudmilla Petrusevszkaja: A fecsegő), [4](2002)/1–2, 146–159.
• Dorner Eszter, Szerepjátszás, irónia és paródia a Szindbád-novellákban, [3](2001)/1–2, 144–148.
• Fekete Ágnes, Ki a Mester Bulgakov regényében?, [4](2002)/1–2, 217–240.
• Réka Gáborjáni-Szabó, A Fresh Look at Ulysses’ Black Panther Vampire, [1](1999)/1, 83–90.
• Vera Gyárfás, Particularités dans les traductions de Poe de Charles Baudelaire, [2](2000)/1–2, 69–76.
• Hajdu Péter, Az arisztotelészi Poétika aktualitása a jellem fogalmának tükrében, [2](2000)/1–2, 5–10.
• Hansági Ágnes, A múlt megszólaltatásának palimpszesztusai: „korszak-kánonok”, [2](2000)/1–2, 77–95.
• Hermann Zoltán, Az olvasás perceptív alakzatai Arany Tengeri hántás című balladájában, [3](2001)/1–2, 176–184.
• Holczer Viktor, A B-változat, [3](2001)/1–2, 16–29.
• Horányi Károly, Szabó Lőrinc és Kodolányi János barátságának története, [1](1999)/2, 218–265.
• Géza Horváth, Der Tod in Venedig oder der Untergang des Abendlandes, [2](2000)/1–2, 11–19.
• Horváth Kornélia, Szem, csillag, éjszaka (Pilinszky János: Senkiföldjén), [1](1999)/2, 266–297.
• Kiss Katalin, Pázmány irodalmi kultuszának egy fejezete (Szaitz Leó: Kis magyar frázeológyia), [1](1999)/1, 16–25.
• Kiss Noémi, Ki Carl Rothe? Szabó Lőrinc és Carl Rothe kapcsolatának irodalmi térképe, [1](1999)/2, 167–217.
• Kiss Noémi, Paul Celan, a hermetikus költészet és az irónia, [2](2000)/1–2, 111–131.
• Kontor István, A lefordíthatatlan szövegváltozatai [Goethe: Wanderers Nachtlied], [1](1999)/1, 26–41.
• Kontor István, A dialogicitás mint kötetszervező struktúra: Szabó Lőrinc Te meg a Világ című verseskönyve kapcsán, [2](2000)/1–2, 132–140.
• Koós István, Szubjektum és nyelv a kései Babits poétikájában, [3](2001)/1–2, 102–123.
• Koós István, Identitás és jelentés a dialogikus szituációban Kosztolányinál, [4](2002)/1–2, 34–44.
• Kovács Ágnes, Ady két kritikájáról, [1](1999)/1, 57–69.
• Kovács Béla Lóránt, Pókhálók (A lírai párbeszéd megbomlása), [3](2001)/1–2, 139–143.
• Kovács Béla Lóránt, Klasszikusok napjaink távlatából, [4](2002)/1–2, 3–7.
• Kóthay Katalin Anna, „Kihez szóljak a mai napon?”: Társadalom és egyén az egyiptomi Középbirodalom szépirodalmában, [3](2001)/1–2, 3–15.
• Mária Kurdi, Alternative Articulations of Female Subjectivity and Gender Relations in Contemporary Irish Women’s Plays: the Example of Marina Carr, [1](1999)/2, 155–166.
• Labádi-Bertényi Gizella, Rai, Jakker lánya és Csutora. Comparatio rhapsodica: Lehtonen contra Márai, [3](2001)/1–2, 154–175.
• Lipa Tímea, Pázmány Péter belső írói fejlődése az Öt szép levél három kiadásának tükrében, [4](2002)/1–2, 8–33.
• Lőrincz Csongor, Jó Csönd-herceg és a „gyanútlan faág”: A travesztív átírás egy példája (Ady–Szabó Lőrinc), [2](2000)/1–2, 141–148.
• Marcell Mártonffy, Biblische Parabeln zwischen theologischer und literarischer Hermeneutik: Thesenhaftes zur möglichen Vermittlung, [1](1999)/1, 5–15.
• Pekka Mäkelä, Why Márai is So Popular?, [3](2001)/1–2, 152–153.
• Menyhért Anna, Az élet(et) írja, írja… Az élet(történet) olvasása Szabó Lőrinc Vers és valóságában, [3](2001)/1–2, 124–138.
• Nagy Gábor, Bonfini-szöveghelyek Istvánffy Miklós Historiaejában, [3](2001)/1–2, 57–69.
• Nagy Zsófia, Barokk érzékiség és antik Érosz: Molina Don Juanja az évkörön, [4](2002)/1–2, 200–216.
• Júlia Nyikos, Un Don Juan du 19e siècle : A propos de Les âmes du purgatoire de Prosper Mérimée, [3](2001)/1–2, 70–82.
• Adriano Papo, Gizella Nemeth Papo, Storia e cultura dell’Ungheria: Dalla preistoria del bacino carpatodanubiano all’Ungheria dei giorni nostri (History and Culture of Hungary: From the Carpathian Basin Prehistory up to Present-Day Hungary, Rubbettino Editore, Soveria Mannelli, 2000), [3](2001)/1–2, 149–151.
• Pálfi Ágnes, Anorganikus vagy új-organikus? József Attila Eszméletének értelmezéséhez, [4](2002)/1–2, 169–199.
• Pásztor Imre, Egy Villányi-kötet rejtelmei, [3](2001)/1–2, 185–202.
• Porkoláb Tibor, „Felette szúrós koszorú”: Tompa Mihály pályanyertes Kazinczy-ódájának „compromittáltatása”, [1](1999)/1, 42–56.
• Gabriella Pusztai, La manifestation du changement du concept de la sainteté dans les Vies françaises de Sainte Élisabeth de Hongrie au XIII^e siècle, [3](2001)/1–2, 30–56.
• Román Mónika, Széljegyzetek Mikszáthhoz: A dzsentri, illetve a nemzetiségi politika ábrázolása, [3](2001)/1–2, 97–101.
• Szabó Gábor, A tükör (mint labirintus, könyv és álom), [1](1999)/1, 91–106.
• Szele Bálint, A jövő emlékiratai, [4](2002)/1–2, 160–168.
• Szemán Renáta, Gasztronómiai érdekességek a XIX. századból Jókai Mór művei alapján, [3](2001)/1–2, 92–96.
• Szentimrey-Vén Dénes, György Oszkár hagyatéka, [3](2001)/1–2, 83–91.
• Szécsi Gábor, Az írásbeliség születése, [1](1999)/2, 111–119.
• Sziládi Gizella, Az újraolvasott Körmendi, [2](2000)/1–2, 36–50.
• Szlucska János, A magyar iskolák sorsa Dél-Erdélyben (1940–1944), [4](2002)/1–2, 76–125.
• Diána Szörényi, L’opera di Giuseppe Berneri: «Il Meo Patacca» e l’epopea comica barocca, [4](2002)/1–2, 45–75.
• Vajda Károly, Gondolatok A ló meghal a madarak kirepülnek krononómiai értelmezendőségéről, [1](1999)/1, 70–82.
• Károly Vajda, Ontologie der Faktizität und Hermeneutik der Genesis, [1](1999)/2, 120–154.
• Zóni Mária, A halál, az elmúlás sorsfordító pillanatai Szabó Magda regényeiben, [4](2002)/1–2, 126–140.